Rólam


Kiemelkedően fontosnak tartom az agyi érbetegek / stroke / és agyi sérültek otthoni logopédiai ellátását. Ezen betegek a kórházi kezelést követően gyakran ellátatlanok, ezért a magyar egészségügy hiányterületére nyújtok megoldást. Miközben a beteg lakásán végzem munkámat, konzultatív kapcsolatot tartok a családorvosokkal, illetve a stroke osztályok orvosaival.

A beszédhibás gyerekek logopédiai ellátását elsősorban a megszokott környezetükben, otthonukban végzem.

A megfelelő kommunikációs készség, bizonyos fokú kommunikációs kultúra birtoklása, elsajátítása korunkban nélkülözhetetlen.

A kommunikációs készség egy összetett készség, amely utánzás, tapasztalatok illetve gyakorlás révén alakul ki.

A beszéd technikai elemeinek oktatását Montágh Imre módszere alapján dolgoztam ki. Ezek a gyakorlatok tudatos ráfigyelést, koncentrálást igényelnek; a verbális és a nonverbális kommunikáció együttes fejlesztését jelentik, ezáltal személyiségfejlesztő szerepük is van.

A beszédtechnika képzés magába foglalja a légzés, a hangadás, a kiejtés és a kifejező beszéd gyakorlatait. A légzésgyakorlatok segítségével a teljes mellkasi-hasi (rekeszlégzés) kialakítása, a helyes levegőbeosztás elsajátítása, az egyenletes hangadáshoz szükséges kilégzés megtanítása történik.

A hangadási gyakorlatok célja a rendellenesen mély, vagy magas, ill. rekedt hang megszüntetése, a beszédhang előrehozása, a hangterjedelem szélesítése, illetve a hangerőfokozás képességének kialakítása.

A kiejtésgyakorlatok révén biztosítom a tiszta magánhangzó- és mássalhangzóejtést, különös tekintettel a hangkapcsolatok és a szóvégek tiszta ejtésére, valamint a beszédritmusra. A kifejező beszéd gyakorlatai segítségével a megfelelő hangsúlyozás, hangszín, hanglejtés kialakítása a cél.

Tanulmányaim


  • 1983-1987:

    érettségi

    Varga Katalin Gimnázium

  • 1987-1991:

    oligofrénpedagógia-logopédia szakos tanár

    Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Speciális tanulmányok: Bliss-nyelv, Funkcionális hangzavarok

  • 1994-1996:

    speciális pedagógia szakos tanár, szakpedagógus

    ELTE Bölcsészettudományi Kara Pedagógiai vezetéselmélet és tantervfejlesztési tanulmányok

  • 2002-2005:

    pedagógus szakvizsga

    ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Szakértői, vezetőtanári, gyakorlatvezetői modul

Cikkek,publikációk


  • Az olvasástanulási nehézségek figyelmeztető jelei Óvodai Nevelés LI. évf. 7. szám 1998. szeptember
  • Szenzomotoros fejlesztés egy logopédiai óvodában Óvodai Nevelés LII. évf. 7. szám 1999. szeptember
  • Tárgyalást is segítő beszédgyakorlatok -interjú Világgazdaság 2005. március 4.
  • Miért nem beszél? Baba patika VIII. évf. 6. szám 2005. június 1.
  • Pösze pöttömök Baba patika VIII. évf. 7. szám 2005. július 1.
  • Orrhangolás Baba patika VIII. évf. 8. szám 2005. augusztus 1.
  • Rekedt gyermekek Baba patika VIII. évf. 9. szám 2005. szeptember 1.
  • Tanulási zavarok 1. rész: Az olvasási nehézségek Anyák Lapja XI. évf. 2005.szeptember
  • Dadogó csöppségek Baba patika VIII. évf. 10. szám 2005. október 1.
  • Olvasástanítás - de milyen módszerrel Óvodai Nevelés LVIII. évf. 8. szám 2005. október
  • Élettani dadogás Baba patika VIII. évf. 11. szám 2005. november 1.
  • Tanulási zavarok 2. rész: Mire figyeljen a szülő Anyák Lapja XI. évf. 2005. november
  • Mit mondtál? Hadar a gyermekem Baba patika VIII. évf. 12. szám 2005. december 1.
  • Akadályozott beszédfejlődés- Halandzsázik, gesztikulál Baba patika IX. évf. 1. szám 2006. január
  • Olvasástanítás - de milyen módszerrel 2. Óvodai Nevelés LIX. évf. 2006. január 1. szám
  • Boszorka, tündér, királylány Baba patika IX. évf. 2. szám 2006. február
  • Vajon mit mond a mama? Baba patika IX. évf. 4. szám 2006. április
  • "Utánozzuk a mérges macskát! - ffff" Baba patika IX. évf. 5. szám 2006. május
  • Beszéddel, mesével, énekkel Baba patika IX. évf. 6. szám 2006. június
  • Meséljünk a gyerekeknek! Óvodai Nevelés LIX. évf. 2006. június 6. szám
  • Utánozzuk a méhecskét: "zümm"! Baba patika IX. évf. 7. szám 2006. július
  • "Hasadékos" kicsik Baba patika IX. évf. 8. szám 2006. augusztus
  • Tanítsuk-e idegen nyelvre? Baba patika IX. évf. 9. szám 2006. szeptember
  • Érvek és ellenérvek - A logopédus véleménye a kora gyermekkori nyelvtanításról
  • Óvodai nevelés LIX. évf. 2006. szeptember 7. szám
  • Foghiány, lenőtt nyelvfék Baba patika IX. évf. 10. szám 2006. október
  • "Nem szólal meg, pedig tud beszélni..." A mutizmusról Baba patika IX. évf. 11. szám 2006. november
  • A nyelvlökéses nyelésről Baba patika IX. évf. 12. szám 2006. december
  • Bábozzunk a kicsivel! Baba patika X. évf. 1. szám 2007. január
  • Rosszul hall - nem beszél Baba patika X. évf. 2. szám 2007. február
  • Érti, amit mondanak neki? Baba patika X.évf. 3. szám 2007.mácius
  • Örökletes? Baba patika X. évf. 4. szám 2007. álirilis
  • Gagyogástól a csevegésig 1. rész - Az ép beszédfejlődés Baba patika X. évf. 5. szám 2007. május
  • Gagyogástól a csevegésig 2. rész - Fejlesszük a beszédkészségét! Baba patika X. évf. 6. szám 2007. június
  • Mozgással fejlesztve Baba patika X. évf. 7. szám 2007. július
  • Beszélő környezetben Baba patika X. évf. 8. szám 2007. augusztus
  • Gyermeki testbeszéd Baba patika X. évf. 9. szám 2007. szeptember
  • Mi fog történni? Vizsgálaton - 1. rész Baba patika X. évf. 10. szám 2007. október
  • Csücsörít, berreg, csettint? Vizsgálaton - 2. rész Baba patika X. évf. 11. szám 2007. november
  • Lelki bajok-beszédgondok Baba patika X. évf. 12. szám 2007. december
  • Sír, gőgicsél, gagyog - A kommunikáció kezdetei Baba patika XI. évf. 1. szám 2008. január
  • Babanyelven - Beszédfejlesztés a kezdetektől Baba patika XI. évf. 2. szám 2008. február
  • Beszélj velem "esőemberke"! Baba patika XI. évf. 3. szám 2008. március
  • Kommunikáljunk a magzattal! Baba patika XI. évf. 4. szám 2008. április
  • Megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésű? Baba patika XI. évf. 5. szám 2008. május
  • Dadog vagy hadar a gyermek? Baba patika XI. évf. 6. szám 2008. június
  • Pöszeség vagy diszfázia? Baba patika XI. évf. 7. szám 2008. július
  • Egy, kettő, három, öt - A számolási zavarról Baba patika XI. évf. 9. szám. 2008. szeptember
  • Bal, jobb, bal, jobb Baba patika XII. évf. 2. szám 2009. február
  • A beszédfeldolgozás problémái Baba patika XII. évf. 4. szám 2009. április

Vélemények


Távoktatás szülői szemmel


Marianna

Kisfiam óvodába járt, középső csoportos volt,amikor elhatároztam, hogy kiköltözünk Hollandiába. Tudtam, hogy vannak gondok a beszédével, ezért mielőtt nekivágtunk, elvittem a szakorvosi rendelőben dolgozó logopédushoz, ahonnan elkeseredve távoztunk. A logopédus tájékoztatott, hogy 10 hangot nem tud rendesen mondani Dani. A kisfiam füle hallatára engem felelőtlen anyának nevezett, hogy így kiviszem külföldre, neki pedig olyanokat mondott, hogy ő még nem való óvodába, bölcsődébe kellene járnia, autizmus jeleit látja rajta, továbbá forduljak vele nevelési tanácsadóhoz. Mindezt azért, mert nem mondta utána a hangokat, amiket kért. Bő két hét volt már csak az indulásig, és hiába próbálkoztam, nem találtam egy logopédust sem, aki elvállalta volna,hogy online tanítja Danit. Egy könyvesboltban ajánlották Andit, akit még aznap felhívtam, és rövid időn belül találkoztunk is személyesen. Andi egy nagyon rokonszenves, közvetlen, türelmes, mosolygós logopédus, akivel kisfiam is azonnal megtalálta a közös hangot. 2 hét alatt négyszer találkoztunk vele személyesen, azóta pedig Skype-on tartja a logopédia órákat Daninak, melyeken én is résztveszek. Minden óra után kapunk feladatokat, melyek nem csak a beszédét javítják, de még az iskolára is felkészítik. Félév alatt mind a 10 hangot megtanulta kiejteni Dani, és nem csak a beszéde, de a kézügyessége is rengeteget fejlődött. Korábban csak firkált, ma pedig már gyönyörűen rajzol. A folyamatos beszédét kell még fejleszteni, hogy ösztönösen a jó hanggal mondja ki a szavakat, de hiszem, ha otthon lennénk, és a magyar nyelvet hallaná mindenhol, Andi segítségével már ezek nélkül az apró hibák nélkül beszélne Dani. Mindenkinek csak ajánlani tudom Andit, személyesen, de akár online is! A fejlődés garantált, és meglepően gyors!

H.Marianna

A logopédus szemével


Pár éve még úgy gondoltam, hogy logopédiai foglalkozást csak személyesen lehet tartani. Tavaly felkeresett egy anyuka, hogy vállaljam el a gyermekét, akivel külföldre fognak költözni. Bár volt bennem kételkedés és bizonytalanság az online-oktatással kapcsolatban, mégis azonnal igent mondtam. Azt kértem, hogy mielőtt elutaznak, találkozzunk személyesen. Így fel tudtam mérni a hanghibákat és el tudtuk kezdeni a terápiát. Amikor kiköltöztek, azonnal Skype-on folytattuk a munkát. Ez persze teljesen más, több előkészületet igényel, előre át kell küldeni az anyagot, nem tud olyan színes lenni az óra, több monotóniatűrést igényel mindkét részről, de MŰKÖDIK... A koronavírus által okozott helyzetben több tanítványommal tértünk át az online-oktatásra. Lehet, hogy ez lesz a jövő?

G.Andrea

Gyermekkorban


blockquote Ha az embert olyannak vesszük, mint amilyen, tulajdonképpen rosszabbá tesszük. De ha olyanná vesszük, amilyenné lennie kell, akkor azzá tesszük őt, amivé lehetne. blockquote
Goethe

A beszéd szerepével minden ember tisztában van.Teljes jelentőségét azonban csak az ismeri, aki munkája kapcsán, illetve személyes okokból kapcsolatba került olyan gyermekekkel, akiknél a beszéd valamilyen területének sérülését tapasztalta. A beszédzavarokkal foglalkozó logopédiának napjainkban gyógypedagógiai, pszichológiai és medicinális oldala egyaránt hangsúlyossá vált. A beszédzavarok felismerésén /diagnosztika / és kezelésén / korrekció / túl fontos szerepet kap a beszédzavarok megelőzése / prevenció / illetőleg a már kialakult beszédzavarok következményes elváltozásainak / másodlagos elváltozások / kiküszöbölése.

beszédfejlődés

Gondolatok a beszédfejlődésről

A gyermek a nyelvre való hangoltsággal születik a világra. A nyelvtanulás megalapozása az anya-gyermek kapcsolatban történik meg. Az anya értelmezi a gyermeki reakciókat, ezzel tudatosodik a gyermekben, hogy társadalmivá váljanak biológiai reakciói.

beszédfejlődés

A csecsemő 3 hónapos koráig csak sírási hangokat produkál. 3-6 hónapos korában jelentkeznek a biológiailag vezérelt komfortérzést jelző hangok, melyek reflexszerű megnyilvánulások. Ezekben az örömelv érvényesül, ha tetszik nekik, ismételgetik. 6-12 hónaposan a hangok már nem véletlenszerűek, hanem strukturált, szótagszerű hangkapcsolatok. Ezek a hangok egyre inkább hasonlítanak a környezet megnyilvánulásaira.1 év körül a gyermek lerövidíti a hosszú szótagsorokat, 1-2 szótagú értelmes szavakat mond, forma és tartalom egységessé válik,megjelenik a magyar nyelv. Másfél éves koráig nem használ nyelvtani viszonyt.1.5-2 év között megjelenik a gyermeki beszédben a rendezőelv, szerkezeteket fejez ki. Toldalékot még nem használ, de hangsúlyoz. 2-2.5 évesen kezdi jelölni a nyelvtani viszonyokat. 2.5-3 évesen megjelennek az összetett mondat fajtái. Az egészséges 3 éves kisgyermeknél kialakul az alapnyelvtan, ahol nem az utánzás, hanem a szabályok elsajátítása dominál.

Címszavakban a beszédzavarokról:

Az anyanyelv elsajátításának előbb említett üteme gyermekenként változó lehet. Az a kisgyermek, aki három éves kora után kezd el beszélni megkésett beszédfejlődésű, ezt azonban szakembernek kell megállapítania. Tüneteiként a csökkent beszédkészséget, megrekedt beszédfejlődést, szócsonkításokat, tartós pöszeséget, gyengébb zenei képességet, a magyar nyelv szabályainak helytelen alkalmazását jelölhetjük meg.

beszédfejlődés

Napjainkban a legelterjedtebb beszédfejlődési zavar a diszfázia. Ezen gyermekeknél a beszéd később indul, szókincsük nehezen gyarapodik. A szavak valódi jelentését nem ismerik, a magyar nyelv szabályait nem képesek helyesen alkalmazni. Hanghibáik következetlenek, a hangok sorrendjét nem érzik pontosan, ezért hang- és szótagcserék gyakoriak beszédükben. Gyakran egyéb társtünetek is előfordulnak / fáradékonyság, szétszórtság, mozgékonyság, agresszivitás, mozgásos elmaradás, összerendezetlenség, gyenge emlékezet / Kezelését nagyon fontos időben elkezdeni, mert iskoláskorban maradványtünetként az olvasás és írás elsajátításának nehézségét okozhatja.

A pöszeséget az artikuláció zavarának tekintjük. A pösze gyermek beszédének tisztasága változó mértékben eltérhet a magyar nyelv normáitól, ezzel különböző súlyossági formákat különíthetünk el. A pöszeséget a gyermek 4 éves koráig élettaninak tekintjük, a beszédelsajátítás folyamatának természetes jeleként kezeljük, így terápiát nem igényel. Szakember segítségét az élettani határon túl is jelenlévő beszédhiba igényli.

beszédfejlődés

A gyermekek beszédét diszfónia /rekedtség/ is jellemezheti. Ez a kórkép hangképzési zavart jelöl, ami a hang tisztaságának hiányát, normálistól eltérő hangszínt, a hangképzőszerv csökkent terhelhetőségét okozza. Ez a hangképzési zavar elsősorban fiúknál fordul elő. Terápiája szakemberek összehangolt munkáját igényli / foniáter, logopédus / Az orrhangzós beszéd az élettani nazális rezonancia kóros megváltozását jelenti, és kellemetlen, természetellenes hangszínt okoz.

Nyílt formája általában veleszületett archasadékok miatt alakulhat ki.Kezelése bonyolult feladat, több szakember összehangolt munkáját igényli / foniáter, sebész, fogorvos, audiológus, logopédus, pszichológus /. Ebben az esetben az eredményesség alapja az időben elkezdett, szakszerű kezelés. Zárt formáját az orrüregben elhelyezkedő akadályok / nátha, orrpolip, orr- és garatmandula túltengése stb. / okozzák. Ez a beszédzavar kevert formában is előfordulhat.

Az egyik leggyakoribb gyermekkori beszédzavar a dadogás. Ez a beszéd folyamatosságának különféle megszakításait jelenti. A kiváltó okok különbözők lehetnek: testi okok, lelki okok. Ez a beszédzavar is korrigálható időben elkezdett, szakszerű logopédiai kezeléssel. Gyermekeink egy részének beszéde gyorsnak tűnik. Ez a zavar a hadarás, amikor a beszéd a szavakon belül, szavak között felgyorsul, szótagokat ismétel, szavakat, szótagokat torzít. Valójában azonban a beszéd lassabb, mint a normál beszéd.

Napjainkban egyre gyakrabban halljuk a diszlexia / olvasási zavar /, diszgráfia / írászavar / és a diszkalkulia / számolási zavar / kifejezéseket. Annak eldöntése, hogy speciális képességek gyengeségéből vagy általános tanulási gyengeségből adódnak a nehézségek- szakember feladata.

Iskolás lesz a gyermekem!

Minden szülő a legjobbat akarja gyermekének. Az iskolába lépő gyermek számára akkor adja a legjobbat, ha elősegíti, hogy kudarcok nélkül, könnyedén kezdje meg az iskolát.

Mikor iskolaérett a csemete?

beszédfejlődés

Öt és fél,hét éves korban a kicsik testi fejlődésében fordulat következik be.Megváltoznak a testarányok: az ovis-babás külső helyett fiúsabb lányosabb benyomást keltenek. Ekkor kezdődik el a fogváltás is. Utóbbi fontos tájékoztatást ad az idegrendszer érettségéről: a fogváltás beindulása előtt ugyanis a tapasztalatok szerint a gyermek idegrendszerének még túl nagy megterhelést jelentene a rendszeres tanulás.

A lurkó elemi mozgásainak összerendezettsége is jó mutatója az idegrendszer érettségének. Hiányában megnehezül a tanulási folyamat. Kiemelkedően fontos az egyensúlyérzék megfelelő képessége, a finommozgások (vállöv, csukló, ujjak, beszédmozgások) megfelelő ügyessége.

Tapasztalható, hogy a gyermekek értelmileg előbb válnak iskolaéretté, mint viselkedésükben. A játékos ovi után nem könnyű órákon keresztül meghatározott szabályok szerint viselkedni, nyugodtan ülni, figyelni, kérdésekre válaszolni. Az iskolába lépő gyermeknek fejlett feladattudattal kell rendelkeznie. Meg kell értenie, hogy kötelességei vannak, és ezeknek eleget kell tennie akkor is, ha nincs kedve; nem hagyhatja abba a feladatot, ha mást szeretne tenni. (A feladattudat fejlődése 6 éves kor körül felgyorsul.) Nélkülözhetetlen a jó kudarctűrő képesség. Fontos, hogy elfogadja, ha valami nem sikerül rögtön, ha más munkája szebb, mint az övé.

Az iskolaérett gyermekben kialakul a társakhoz való kapcsolódás képessége, a megfelelő szintű szocializáció. Enélkül peremhelyzetű lesz a közösségben, melynek bizonyítottan teljesítményromboló hatása van. A társak mellett harmonikus viszonyt kell kialakítania a felnőttekkel is. El kell fogadnia tanító nénijét, bizalommal kell fordulnia hozzá.

Megfelelő általános tájékozottsággal kell rendelkeznie az őt körülvevő világról, pl. ismernie kell a személyi adatait, lakhelyét, szülei foglalkozását, az évszakok, napszakok, napok váltakozását; az öltözködés és az időjárás összefüggéseit, a környezetében élő növényeket és állatokat. Elemi mennyiségi ismeretekkel is rendelkeznie kell. Ezek hiányában ugyanis az új ismereteket nem tudja majd beépíteni hiányos fogalmi rendszerébe, mely a bevésést és a felidézést fogja megnehezíteni.

Ismernie kell saját testét, biztonsággal kell tájékozódnia rajta. Ismernie kell a testrészeit, azok nevét, helyét. A kialakulatlan testséma nehezíti a gyermek világban való tájékozódását. A beiskolázás előfeltétele a biztos térérzékelés, a téri irányok (jobb-bal, fent-lent) felismerése, a névutók (alatt, fölött, előtt, mögött, mellett, között) pontos ismerete.

Az iskolaérettség fontos mutatója a megfelelő beszédkészség. A súlyos beszédhiba, a beszédfeldolgozási zavar hátráltatja az olvasás- írás elsajátítását. Az iskolaérett gyermek tökéletesen birtokolja anyanyelvét; érthetően, folyamatosan kommunikál. Beszédhangjai tiszták, leszámítva a fogváltás miatti eltéréseket. Gondolatait, érzéseit árnyaltan, mások számára érthető módon fejezi ki. Minden szófajt használ, szókincse gazdag, mondatai nyelvtanilag rendezettek, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot.

Ép beszédészlelés esetén 6 éves korra kialakul az egyes beszédhangok megkülönböztetésének képessége, a hangok időtartam szerinti ill. zöngésség-zöngétlenség szerinti biztos differenciálása. Ezen túl kialakul az analizáló-szintetizáló képesség, ekkor már a szavakat hangokra tudja bontani, és a hangokból a szavakat képes felépíteni. Ezek hiányában súlyos tanulási nehézségek alakulhatnak ki.

A szem- kézmozgás összerendezettsége biztosítja, hogy a gyermek úgy kövesse a keze mozgását, hogy közben nem a kezét, hanem a leírt szöveget nézi. A jó ceruzafogás megkönnyíti az írástanulást; rossz eszközhasználatkor ugyanis a kézfej izmai görcsös állapotba merevednek, így a gyermek hamarabb elfárad. A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás, ezen belül a problémamegoldó gondolkodás fejlettsége nélkülözhetetlen, nélküle a gyermek nem tud önálló munkát végezni. A tanulás előfeltétele az emlékezet fejlettsége. Emlékezeti gyengeség esetén az ismeretek bevésése, felidézése, hasznosítása elégtelen lesz.

Az iskolába lépés fontos feltétele a tartós figyelem; ha a csemete figyelme könnyen elterelhető, nehezen rögzíthető, vagy túlzottan megtapadó, lehetetlenné teszi a tanulást. Mindezek alapján úgy gondolja, hogy gyermeke nem iskolaérett? Felkészítem az iskolára! Iskola-előkészítő foglalkozásokat tartok egyéni vagy kiscsoportos formában.

Afázia terápia


Mit jelent a stroke?

A stroke heveny agyi vérkeringési inzultus következtében jön létre, ezért egy adott agyterület vérellátása megszűnik. Ez az esetek 80%-ban ischaemiás (agyi működészavar), 20%-ban pedig haemorrhagiás (vérzéses) eredetű.

afázia

Több európai országban csökkent az agyi érbetegségek száma, hazánkban azonban tovább növekedett az utóbbi évtizedekben. A stroke a WHO adatai szerint harmadik helyen áll a mortalitási statisztikákban. Ezen kívül talán az egyik legösszetettebb fogyatékosságot hozza létre, mely interdiszciplináris rehabilitációt igényel.

A stroke következtében fellépő sérülések igen sokfélék lehetnek: változó súlyosságú féloldali bénulás (hemiparesis, hemiplegia), beszédzavar (afázia, dysarthria), látótérkiesések, kognitív funkciók sérülése, demencia, pszichés sérülések, depresszió, vizelet- és/vagy széklet-inkontinencia.

A rehabilitáció mindig problémaorientált, célja a napi önellátás elérése, a károsodások csökkentése, motoros funkciók javítása, a beszédzavar terápiája, a beszédmaradvány felszínre hozása, kommunikációs készség javítása, kognitív funkciók javítása, a beteg reintegrálódásának biztosítása. A rehabilitáció elsősorban interdiszciplináris, sikerességéhez több tudományterület együttműködése szükséges.

Mit jelent az afázia?

afázia

A stroke következtében kb. 20-25%-ban lép fel beszédzavar.

Az afázia a nyelvi központok károsodása következtében alakul ki. Az afázia a nyelvnek egy olyan szerzett sérülését jelenti, mely az anyanyelv teljes elsajátítása után alakul ki. Azonban nemcsak stroke következtében alakulhat ki afázia, hanem balesetekből adódó agyi sérülések, tumorok, agyhártyagyulladás is kiválthatják. Az afázia kommunikációs zavar, mely a beszédmegértés, az expresszív beszéd, az írás, olvasás zavarát is magába foglalhatja. Ennek megfelelően különböző afáziaformákat különíthetünk el, melyek kialakulásáért más-más agyterületek sérülése okolható.

Az afáziák csoportosítása

Az afáziákat csoportosíthatjuk a beszéd fluenciája, a beszédmegértés sérültsége, illetve a beteg utánmondási képessége alapján, eszerint elkülöníthető:

  • Globális afázia: nonfluens beszéd, gyenge beszédmegértés és gyenge utánmondási készség jellemzi
  • Izolációs afázia: nonfluens beszéd, gyenge beszédmegértés, viszonylag jobb beszédismétlés jellemzi
  • Broca afázia: nonfluens beszéd, jobb beszédmegértés, gyengébb utánmondás jellemzi
  • Transcorticalis motoros afázia: nonfluens beszéd, jobb beszédmegértés és jobb beszédismétlés jellemzi
  • Wernicke afázia: fluens beszéd, gyenge beszédmegértés és gyenge utánmondás jellemzi
  • Transcorticalis szenzoros afázia: fluens beszéd, gyenge beszédmegértés és viszonylag jó utánmondás jellemzi
  • Vezetéses afázia: fluens beszéd, jó beszédmegértés és gyenge utánmondás jellemzi
  • Anómikus afázia (anómia): fluens beszéd, jó beszédmegértés, jó utánmondás jellemzi

A nonfluens beszédet alacsony beszédsebesség, a beszédképzés nehezítettsége, a beszéddallam és beszédhangsúly károsodása, a nyelvtani szerkezetek mellőzése jellemzi. A beteg beszéde izolált szavakból (főként egy-két tartalmas szó) áll.

A fluens beszédre a normális vagy annál gyorsabb beszédsebesség, enyhébben nehezített beszédképzés, megőrzött beszéddallam és hangsúly, tartalmas szavak hiánya (üres beszéd), parafáziák, neologizmusok, megtartott nyelvtani struktúra jellemzi. A beszédmegértési folyamat különböző szintjei károsodhatnak: beszédhanghallás sérülése, a szavak jelentésének elidegenedése, mondattani szerkezetek leképezése, szövegek összefüggéseinek megértése.

Bizonyos esetekben a beteg úgy érezheti, mintha idegen nyelven beszélnének hozzájuk. Sokszor a szakembernek sem könnyű eldönteni, hogy a betegnek milyen típusú afáziája van, mert a kórképek sokszor egymásba csúsznak, a tünetek gyakran nem kategorizálhatók, és az afázia a terápia során átmehet egy másik afázia típusba.

Az afázia tünetei

Az afázia tünetei a kifejező beszéd zavaraiban, a szóbeli megértés zavarában, az írásbeli kifejezés zavarában illetve az írott nyelv megértésének zavarában egyaránt jelentkezhetnek.

Jellemző tünetek a kifejező beszédben

  • megváltozhat a szóbeli kifejezés ritmusa (verbális fluenciája), a beteg beszéde gyorsabbá vagy lassabbá válik
  • hiányozhat a teljes beszéd, beszédkiesés léphet fel
  • a beteg csak sztereotípiákat képes ismételgetni (ez lehet egy megmaradó nyelvi elem, vagy egy újratanult kifejezés is)
  • bizonyos automatikussá vált verbális formák megőrződhetnek (hónapok)
  • a beszéddallam megváltozhat a monotónia irányába
  • legtöbb esetben a megnevezés okoz problémát, szótalálási nehézség (anómia) léphet fel (nyelvén van, de nem tudja kimondani)
  • a beteg átalakításokat (transzformációkat) alkalmaz, pl. fonémikus vagy literális parafázia: asztal~esztol szombat~tombat (ilyenkor a szó egy részét felcseréli a beteg); verbális parafázia: pulyka~hurka (ilyenkor a beteg hangalakban hasonló, de tartalmilag egészen más szót mond)
  • szemantikus parafázia: villa~kés, fotel~szék (ilyenkor jelentésben közelálló szóval cseréli fel a célszót)
  • a beteg olyan nyelvi egységeket (neologizmus) használ, melyek az adott nyelvben nem találhatók meg
  • a beteg a nyelvtani szabályokat mellőzve (agrammatizmus) beszél, a szintaktikai struktúrákat helytelenül használja
  • a beteg beszéde állhat csupán neologizmusokból, parafáziákból dyssyntaxiás elemekkel, ilyenkor zsargonaphasiáról beszélünk, ilyenkor a beteg beszéde halandzsaszerű
  • sokszor nonverbálisan, gesztusokkal, mimikával utal a beteg a keresett szóra
  • kevésbé súlyos zavar esetén körülírhatja a szót (funkciót mond), pl: szék -amiben ülsz

Prognózis

Az aphasiák 1/3-a általában jelentősen javul, 1/3-a kielégítően javul, de a verbális kommunikáció továbbra is zavart mutathat, 1/3-a nem javul. A stroke-ot követő első évben spontán javulás is végbemegy, mely az első három hónapban a legjelentősebb. A betegek rehabilitálása az első hat hónapban a legsikeresebb, de a terápia később is eredményes lehet, a sikeres rehabilitáció évekig is eltarthat. A tényleges prognózis azonban gyakran nem állapítható meg a sérülés kialakulásakor.

Segédanyagok



kék könyv

Kiss Andrea

Gyakorlóanyag felnőtteknek az R hang automatizálásához

Kiss Andrea

Gyakorlóanyag felnőtteknek az S-ZS-CS és az SZ-Z-C hangok automatizálásához

Kiss Andrea-Bodor Réka

Képgyűjtemény az afázia terápiájához

Kiss Andrea

Szöveggyűjtemény beszédtechnikát tanulóknak

Kiss Andrea

Gyakorlóanyag felnőtteknek az S-ZS-CS és az SZ-Z-C hangok automatizálásához II.

Kapcsolat

A beszedstudio.hu weboldal üzemeltetője és a személyes adatok kezelője: Gábor Andrea. Cím: 11188 Budapest, Köztársaság útja 53. Tárhely szolgáltató: Magyar Hosting Korlátolt Felelősségű Társaság. Tárhely szolgáltató székhelye: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22. Cégjegyzékszám: Cg. 01-09-968314. Az oldal nem használ sütiket,valamint regisztrációs rendszert, és semmilyen személyes adatot nem gyűjt a látogatóról. Az oldal mögött nem áll analítikai rendszer.

Adatkezelőként nyilatkozom, hogy a bármilyen úton (személyes elbeszélések,kórházi zárójelentések, logopédai vizsgálatok és a nevemben kiállított számlamásolatok) rendelkezésemre bocsájtott adatokat személyes adatnak tekintem, és ezen adatokat az Európai Parlament és az EU 2016/679 rendelet (2016 április 27) és az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011.évi CXII.törvény rendelkezéseit betartva kezelem.

A rendelkezésemre bocsájtott személyes adatokról nem készítek feljegyzést, a személyes adatokat nem rendszerezem, nem továbbítom, és gondoskodom arról, hogy ezen adatok ne legyenek hozzáférhetőek más személyek részére.

A személyes adatok továbbításának tiltása alól kivételt képeznek a nevemben kiállított számlamásolatok, a vállalkozásom részére könyvelési szolgáltatást nyújtó vállalkozás részére történő továbbítási kötelezettsége, mely adatfeldolgozói kapcsolatról a vállalkozásomban nyilvántartást vezetek.